Bemutatkozás

2020/1-2. sz.
Főoldal

Aktuális számunkból


Időutazásra invitáljuk olvasóinkat: ez a szám ugyanis nem csak datálásban 2020-es, hanem a beérkezett kéziratokban is a világ egy-másfél évvel korábbi állapotát tükrözi. Ez, normál körülmények között, nem jelentene túl sokat, de 2020 őszén bizony felmerül a szerkesztőkben a kérdés: érvényes még bármi, amit a világról és a társadalomról a járvány előtt írtunk és gondoltunk? Vajon a globalizáció „újrahuzalozásában” szerepet játszó eurázsiai közlekedési kapcsolatok, a városi zöldterületek használata, az indiai területi egyenlőtlenségek vagy a szubjektív urbanitás kérdései mennyiben változtak meg az utóbbi hónapok eseményei nyomán?
Ilyen értelemben ez a szám kicsit egy már nem létező világnak mutat tükröt – de kései megjelenését is részben a járvány indokolja. Idén egyetemünkön minden mást felülírt az igyekezet – mint annyi más helyen –, hogy próbáljuk fenntartani, ha nem is a normalitás látszatát, de legalább valami pótlékát. A szerkesztőség tehát oktatott, szervezett, online programokkal próbálta megtartani azokat, akik érdeklőnek a geográfia iránt. Kiderül majd, hogy milyen sikerrel.
Így a kéziratok vártak sorukra csendesen, nem panaszkodva, és ez a türelem volt a jellemző a szerzőikre is – akiktől itt és most elnézést kérünk, hogy ennyire megvárattuk őket. Pedig nem érdemelték meg a kényszerű pihenőt, mert úgy véljük, hogy ismét egy sokszínű és érdekes lapszámot tudunk lerakni Olvasóink elé.
Rendhagyó módon angol nyelvű tanulmánnyal kezdünk: ilyen még nem volt, és terveink szerint nem is gyakran lesz. Gopal Krishan professzor tanulmányával néhai Tóth József rector emeritus előtt tiszteleg, aki idén tavasszal lett volna nyolcvan éves.
Hasonlóan távoli, de talán még kevésbé ismert vidékre kalauzol minket Bucsky Péter tanulmánya, aki annak igyekezett utánajárni, hogy az „Eurázsiai Földhíd” avagy az „Egy Övezet – Egy Út” kezdeményezés hogyan is néz ki – az utak szempontjából. Kevesen indulnak neki közülünk a kazah és kirgiz utakon Kína felé, de amint ezt látni fogjuk, a kamionforgalom sem túlságosan intenzív errefelé.
Schmeller Dalma érdeklődése a városi zöldterületek fenntartható használatára koncentrálódik. Pécsi kutatásai egy olyan város parkjaival foglalkoznak, amely a közvélekedés szerint hiányt szenved minőségi zöldfelületekben. Empirikus vizsgálatai igyekeztek felmérni a lakosság parkhasználatának sajátosságait.
Legifjabb szerzőink közé tartozik Csiszár Zsófia, aki 2019-ben már a második alkalommal szerepelt az OTDK Földtudományi Szekciójában. Kutatásai ahhoz a kérdéshez jelentenek érdekes adalékot, amely Magyarországon korábban a várossá nyilvánítások kapcsán került előtérbe, és az érzékelt, szubjektív urbanitás és a jogállás közötti különbségeket jeleníti meg.
Előbb-utóbb hozzánk is elér majd 2021 - lesznek lapszámaink idén is. Ennek kapcsán továbbra is várjuk a megjelentetni kívánt kéziratokat a pirisi.gabor@pte.hu címen.

Kellemes olvasást, hasznos időtöltést
kíván mindenkinek:
a főszerkesztő

Területfejlesztés és Innováció 2020/1-2. sz. LETÖLTÉSE

 

 

A PTE TTK Földrajzi és Földtudományi Intézet Politikai Földrajzi, Fejlődési és Regionális Tanulmányok Tanszékének, valamint Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszékének elektronikus folyóirata
Évfolyamaink
Kapcsolat
Szerzőinknek
Szerkesztőség

Területfejlesztés és Innováció